Katona Tünde Virág
…az érzelemvilág gazdagsága jelentősen befolyásolja tanulási képességünket, kreativitásunkat. Ezért kell oktatási rendszerünkben, elsősorban középiskolában, jóval nagyobb hangsúlyt kapnia az érzelemvilág gazdagítását szolgáló művészeti és erkölcsi nevelésnek. (…) A művészeti élmények révén tárjuk szélesre a fiatalokban a befogadás folyosóját az agy és a külvilág között, hiszen ugyanezen a folyosón közlekedik az alkotóképesség is, csak ellenkező irányban. Ezáltal nem csak kreativitásunk nő, hanem emberségesebb emberekké válhatunk…
Dr. Freund Tamás
Mind a művészetpedagógia, mind a művészetterápia megkülönbözteti az alkotást és a befogadást, azonban ma már mind a két terület elméletében fontos helyet kap az a gondolat, hogy a befogadás és az alkotás nem választható el egymástól, kölcsönös jelentésteremtés történik (mind az alkotó, mind a befogadó részéről).
Jó esetben itt tehát a nevelő/formáló funkciót nem a személyesség, a nevelő-növendék kapcsolat, hanem maga a művészet látja el, a nevelő a nagy számok miatt kevésbé személyes kapcsolatot tud kialakítani, viszont megfelelő facilitátor, inspiráló személyiség, aki maga is elkötelezett a művészi élmények irányában. Ezeknek a módszereknek számos kézzel fogható pozitív hatása és eredménye van: az amerikai művész- és művészetpedagógus képzés intézményeit összefogó Arts Education Partnership 2002-ben és 2009-ben lezajlott hatásvizsgálatai bizonyítják, hogy azokban az iskolákban, ahol jó színvonalú és minden évfolyamon hozzáférhető a művészeti képzés, lényegesen jobbak az eredmények szövegértésben és matematikában is (Catterall, 2009).
A művészeti tevékenységeket a gyermeki önismeret, önformálás, illetve egymás megismerése eszközének tartják (Pukánszky, Németh, 1996). Ez azonban sajnos a gyakorlatban ritkán valósul meg, a mai közoktatási gyakorlat távol van ettől az elképzeléstől, keveredik a „hagyományos” közoktatásbeli művészeti neveléssel. Az alternatív és reformpedagógiai irányzat kapcsolata a művészetoktatással más módon is megjelenik: a művészeti iskolákat az alternatív iskolák egyik típusának tekinti a pedagógiai szakirodalom.
A művészeti nevelés fogalmát ma általánosabb értelemben használjuk. Olyan nevelési formának tekintjük, amely a művészeteket a személyiségformálás eszközének tekinti. Ez jelentheti a nem művészeti területek, művészet által történő oktatását is. Ilyen például a drámapedagógia alkalmazása például a történelemoktatásban, mint a Széna téri srácok című foglalkozásunk.
Források
- Catterall J. (2009). Doing Well and Doing Good by Doing Art: The Effects of Education in the Visual and Performing Arts on the Achievements and Values of Young Adults. Los Angeles/London: Imagination Group/IGroup Books. (Tartalmi összefoglaló)
- Pukánszky B., Németh A. (1996). Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó.